[1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [Korábbi]
Hírtelen egy elhagyatott ház előtt áll, aminek az ablakai ki vannak törve a faláról le van málva a vakolat, a tetőről a cserép néhány helyen hiányzik. Besétál a házba lassan. A padló recseg-ropog minden léptétől. A bútorokat pókháló lepi és mindent belepett régen a por. A ház 100 éves is lehet amióta itt áll, de senki sem jár erre. A nappali közepén megtorpan majd megfordul. Sóhajt egy nagyot majd nyugodt hangon megszólal:-Szia...Jonah...
J:-Jónapot...Penelopé kisasszony!-válaszol gúnyosan
P:Sóhajt-Hagyjuk már ezt...
J:Igazad van!-mondta és egy mozdulattal már Penelopé előtt terem pár centi választja el őket. Közel hajol hozzá és mikor megcsókolná Pen ellöki magától.
|
Satomi:*elgondolkozva és kissé aggódva meredt Pen után,még akkor is,amikor már rég eltűnt*-Valamit titkolnak előlünk.-gondolta
Ren:*a telója rezegni kezd a zsebében,felveszi*
-Igeeen?
-Dehogy megyek fel hozzád ilyenkor.
-Mivan?Yuki,te ittál?
Satomi:Yuki az?-néz Ren-re
Ren:*bólint egyet Satomi-nak*
Satomi:Nem hiszem el hogy megint iszik...-gondolta
|
Megvagyok...-mondta igazából nem is figyelve a kérdésre-Most mennem kell...-mondta majd megfordult és körbenézet lassan elindult majd el is tünt a gyorsfutásával
|
Satomi:Igen jól vagyok.-mondta
Ren:Én is.Nagyon jól.-mondta-Na és ti?
|
Feléjük fordul*-Jól vagytok?-kérdezte terelve a témát meg érdekelte is-Hmm van egy ötletem hol lehet...-gondolta
|
Satomi:Hmmm....-hümmög hosszan,de nem mond semmit-Gyanúsak.Nagyon.Biztos van itt valami.-gondolta
Ren:*érzi ahogy az ereje nő,de tudja,hogy Renji teljes erejéhez még nem elég erős*
|
P:Elengedi Noah-t*-semmi...-mondta még egy szúrós pillantást vetve a bátyjára
N:Végigmérte a szemével Ren-t.-Hmm...tényleg semmi...-mondta majd megigazította a kabátját, zsebre dugta a kezét és elsétált
|
Satomi:Miről van szó?-kérdezi amikor már mögöttük állnak Ren-el
Ren:Én is tudni akarom!
Satomi:*oldalba böki*-Khmmm...Ren.
Ren:Miaz?
Satomi:A szád.
Ren:*letörli a vért a szája széléről*
|
Megkönnyebbűlve sóhajt fel,amikor látja,hogy mind a ketten jól vannak majd a bátyja felé fordul-Miért jöttél?
N:Itt van a városban Jonah...ez mosmtár biztos
P:Ő keverhetett vasfüvet az italomba is...
N:Meg kell állítanunk őt...szólsz nekik?-kérdezte Satomiék felé pillantva
P:Nem tudom...először beszélnem kell vele...
N:Veszélyes...veled megyek!
P:Nem! egyedül megyek....és kész....csak add meg a címet!
N:Csak akkor ha mehetek
P:Nem! add ide!-mondja már erőteljesebben és megragadja két oldalt a bátjya kabátját
|
Ren:*érzi hogy minden sebe,minden sérülése begyógyul,és hogy az ereje is megnő,elhúzza a fejét,egy kis vér látszik a szája szélén*
Satomi:*a harapás azonnal nyomtalanul eltűnik a nyakáról,lassan felkel a földről és leporolja magát*
Ren:*ő is felkel*-Ez ki?-kérdezi Satomi-t
Satomi:Pen bátyja.Noah.
Ren:Jól érzem hogy...
Satomi:Aha.Vérfarkas.-mondta
|
Nézi őket majd meghalja,hogy valaki közeledik feléjük. A fejét arra fordítja és meglátja Noah-t.
N:-Pen!-szól a lánynak majd értetlenül néz Satomiékra
P:-Noah?-kérdezi és feláll majd odasiet a bátyjához,de elveszíti az egyensúlyát
N:-Héhé mióta drogozod magad vasfűvel?-kapja el a húgát
P:-Nem én voltam...-motyogta
|
Satomi:Mivel a tesód vagyok,a véremben levő izék olyanok mint a tiedben ez az izék,így azonnal befog gyógyulni.De ha nem hallgatsz rám,meg is helhatsz,hidd el,nem valami jó érzés feltámadni.
Ren:Rendben.-morogta,és nagynehezen rávette magát,hogy Satomi nyakába harapjon
Satomi:*felszisszen*-Mostmár értem,hogy miért nem csipázzák sokan a vámpírokat...-gondolta
Ren:Vajon az én vérem is ilyen furi ízű?Hasonlít az embervérre...De valahogy más.Erősebb az íze...-gondolta
|
-Ren! Satomi jót akar neked...nem akarlak most látni utoljára...ne légy makacs!-mondta kicsit erőtlen hanggal a vasfű miatt és az aggodalmaskodás miatt
|
Satomi:Muszáj Ren!
Ren:De...
Satomi:Nincs de!-mondta-Szólj rá,hogy hallgasson rám,Pen!
|
Odarohan ő is.-Ren!-mondja rémülten
|
Satomi:Ren!*odarohan hozzá,és levágódik a földre,az ölébe kapja Ren-t*-Ren!!!Ez az ő szeme...-mondta
Ren:Satomi...-mondta
Satomi:Basszus...Ez eltörte az összes bordád!Hogy csinálta?-rémül meg
Ren:Nem tudom...-mondta
Satomi:Ez nem gyógyul be magától...-mondta-Ren,innod kell a véremből.-mondta
Ren:Mi?-akad ki
|
Most...most mi van???-kérdezi dadogva és megrémülve
|
Satomi:Mást nemigen tehetünk...-mondta halkan-Max szurkolhatunk Ren-nek.
Ren:A francba ez erőseebb lett!-gondolta
~Mondtam én,kölyök!
~A francba!Már ezt is hallod?Takarodj vissza a tudatom mélyére!
*hírtelen egy hangos reccsenés hallatszik,Ren összeesik,merev mint egy kőszikla,a szeme kidülledve*
|
akkor csak várunk és nézzük ölbe tett kézzel?-kérdezte
|
Sajnos nem.-nézett aggodalmasan
|
[1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [Korábbi]
|