[1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [Korábbi]
Eléggé el van foglalva szerintem most is, de indulj ha kell elterelem a figyelmét, addig ez a csaj is megteszi...-motyogta és közben elkezdte minden erejét összeszedni, de egy pici félelem is átjárta- Renji erős...túl erős...egyedül nem tdnám legyőzni..és ha Ren-nek valami baja lesz......nem,nem lehet Satomi ügyes lesz!-nyugtatgatta magát
|
Satomi:El kellene terelned Renji figyelmét valahogy.-mondta,de már előre aggódott érte-Sietnem kell majd.Nem akarom sokáig egyedül hagyni Pen-t Renji-vel...És az is lehet,hogy ez a csaj is veszélyes...-gondolta
Renji:N....Naomi...-motyogott értetlenül állva az események előtt
Naomi:Kuss.-nézett fel rá hírtelen gyilkos tekintettel-Ne is próbáld magad kimagyarázni,Masashi Renji.-mondta vészjóslóan nyugodt,de mégis fenyegető hangon
*
Kazuki:Valami baj van,Sayuri asszony?-kérdezte a hírtelen elkomolyodott nőt
Sayuri:Állj Kazuki.-mondta,és lefékezte a fiút az út közepén
Kazuki:Mért álltunk meg?-értetlenkedett-Renji és Satomi-ék arra vannak.-mutatott előre
Sayuri:Tudom,de lehet hogy bajban vagy.Hatalmas bajban,Kazuki.
Kazuki:*meglepődik*-Hogy én?De mégis,miféle bajban?
Sayuri:Renji megharapott téged.Ellene nem használ a vasfű.Teljesen immunissá vált rá.Tudod régen,ha valakinek kegyetlen halált szánt,azt csak egyszerűen megharapta,mert a tetsében egy nagyon erős mérget fejlesztett ki,ami először nagy erőt ad az áldozatának,de ha nem kerül ki 7 óra után a szervezetből,iszonyúan fájdalmas és lassú halála lesz az illetőnek.Ettől félek...-mondta
|
És én mit csináljak? Nem fogom tétlenül végignézni ezt az egészet...-mondta ijesztően komoly hanggal
|
Sayuri:*szinte eszét vesztve rohan a park felé,egyre jobban érzi Renji auráját és energiáit*-Sietnem kell!-próbálta gyorsabb tempóra kényszeríteni a lábait-Meg kell mentenem Ren-t és Satomi-t...-gondolta
Kazuki:*hírtelen felpattannak a szemei,egy árokban feküdt,a nyaka őrületesen fájt*-Az a rohadék Renji...Elkapott...Még szerencse hogy vasfű volt a véremben.Máskülönben már halott lennék.-gondolta,miközben feltápászkodott és észrevette a rohanó Sayuri-t,fogta magát és elé rohant-Sayuri asszony!
Sayuri:Kazuki!-mondta miközben nem állt meg a futásban,Kazuki mellette futott-Te is érzed?-kérdezte,majd meglátta a sebeket a nyakán-Jól vagy?-kérdezi
Kazuki:Persze.Vasfű van a véremben.
Sayuri:Az Renji ellen nem hat...-gondolta ijedten-Ha még mindig gyártja magában azt a mérget,akkor Kazuki óriási veszélyben van...
|
Satomi:Ez jó ötlet.-suttogta-Ennéálé jobb alkalmunk nem hiszem hogy lesz.De nem lesz könnyű Ren-t felébreszteni,ez a szemét alaposan kiütötte...Talán sikerülhet,de nagyon kell koncentrálnom,hogy beléphessek Ren elméjébe,nagyon kell vigyáznom hogy Renji ne vegyen észre...Mert akkor végem,és Ren-nek is...-suttogta,közben kirázta a hideg ahogy belegondolt
Naomi:*remegni kezd a hírtelen felgyülemlett dühtől,a szeme vörösen villog és izzik*-Hazudsz...Hazudsz,már megint hazudsz te utolsó rohadék!-kiabálta,és kirántotta a kardját amit egyenesen Renji torkának szegezett
Renji:*épphogy hátralép a penge elől,máskülönben Naomi megvágta volna*-Nem hazudok!Naomi,mi lett veled?
Naomi:*hírtelen megszűnik a keze remegése,a szeme nem izzik és nem villog tovább,hanem megtelik könnyel,amik lassan végigfolynak az arcán*-Én szerettelek...Te nyomorult hazug disznó,szerettelek!-ordította
|
Öhm...esetleg nem probaljuk addig visszahozni Rent ameddig el van fogllva ezzel az ismeretlennel?-suttogta |
Satomi:Nem tudom.-súgta vissza Pen-nek,miközben a szemét le nem vette Naomi-ról-Erősnek tűnik...Gonosz és sötét enegia árad belőle...De mintha minket észre sem venne...
Renji:*még mindig hitetlenkedő képet vágva lassan elindul Naomi felé*-Azt hittem,meghaltál...-mondta
Naomi:*egyben gyanakvóan,egyben fenyegetően néz Renji-re*-Örülnél neki,nem igaz?-szűkült össze a szeme,keze pedig a kardja markolatára csúszott és megmarkolta azt
Renji:*megáll és megtorpan,olyan képet vág mint aki kísértet látott*-Hogy én?-tágul DVD méretűre a szeme-Nem értem hogy gondolhatsz ilyet.Szinte a testvérem vagy.Te vagy az egyetlen akit nem utáltam meg abban a rohadt famíliában...
|
Hát ő meg kicsoda?-kérdezte magától és figyelte az eseményeket, majd Satomihoz odasúgott-Ez meg ki?-kérdezte nagyon halkan
|
Renji:Tudom,hogy itt vagy!-mondta-Gyere elő,Naomi!
Naomi:A franc esne belé!-gondolta,és beleütött a földbe,amin hatalmas kráter keletkezett.-Nincs értelme bújkálni...Renji ennél sokkal okosabb.-gondolta,majd felegyenesedett,és előlépett.Haját meglibbentette a szél,üres de fenyegető tekintetét Renji-re emelte és ott is tartotta,Pe-ről és Satomi-ról tudomást sem vett.
Satomi:Ki lehet ez a lány?-gondolta
|
Ő is megérezte Naomi illatát, de nem tudott vele semmit sem kezdeni, majd Satomi és Renji arcáról leolvasta,hogy ők tudják ki van a közelükben.- Azt hiszem inkább nem csinálok semmit csak figyelek mi folyik itt,m ert már kezdek összezavarodni...-gondolta
|
Renji:*Megfordul a szélirány,odaviszi Naomi illatát.Egy pillanatra döbbenet ül ki az arcára,de gyorsan visszaváltja a szokásos gúnyos mosolyra*-Ez Naomi illata...De..Az nem lehet!Naomi halott...Vagy ezekszerint mégsem?-gondolta
Satomi:Idegen tisztavérű vámpír illata.Hasonlít Renji-ére.De én azt hittem,a Masashi-kat kiírtották...-gondolta
Naomi:*Hírtelen lefékez alig pár méterre tőlük,elrejtőzik és úgy áll,hogy a szél ne vigye feléjük az illatát.Lassan de biztosan egyre közelebb lopakodik Renji-hez.A szemei szinte már vérben forognak*-Masashi Renji...Véged van!Megöllek!!!!-zakatolt az agya
|
Én nem ijedek meg akkor sem egy ilyen lenytol...-mondta hűvösen miközben a szemei egy erdekes piros árnyalatúvá változott |
Naomi:*Renji szagát érezve azonnal rohanni kezd feléjük*-Hát itt bújkálsz!MEGÖLLEK!!!Aztán megkeresem a szajhádat,és őt is!Becsaptatok...!Még te is Yukina...De a te árulásod fáj a legjobban Renji...Te voltál az egyetlen,aki számított nekem.-gondolta villogó,vérvörös szemekkel és továbbrohant
/am Naomi lesz a nagy gonosz :D xD már fent van am az adatlapja is ^^ :D/
Satomi:*Pen szavára felkapja a fejét*-Most nem lankadhat a figyelmem...!Meg kell mentenem Ren-t...Vagy mind meghalunk.-gondolta
Renji:*gonoszan felnevet*-Ti akatok legyőzni???-vihog őrült tekintettel-Ilyen kislányokat eszem reggelire.-tette hozzá komoly és vérfagyasztó hangon-Kíváncsi vagyok,milyen lehet a véretek.Habár Satomi,a tiédet sejtem.Masashi vér,megspékelve kicsit a halandó anyád vérével...Mndjuk,jelelegi állapotodban egyálalán nem vagy emberi így a véred sem lehet az.
Satomi:Tehát igaz...Renji vámpírok vérével is táplálkozik.-gondolta-A vámpírok vére,főleg a tisztavérűké erőt ad,és gyorsabban regenerálódik tőle a szervezet.
|
Satomi!-szól a lányhoz aggódva,de hírtelen Renji felé fordul és a szemei egyre jobban elkezdtek izzani. |
Renji:Talpra esik,a szemei vörösleni kezdenek,mintha lángok égnének bennük.
Satomi:Egyik kezével a nyakt fogja,köhög,szemeit összeszorítja.-Ez véletlen,vagy látja a gyengeontjaim?Pont ott sérült meg a nyakam abban a balesetben...-gondolta
Sayuri:Oda kell érnem!!!-gondolta,miközben egyre gyorsabban hajtotta magát-Meg kell védenem Ren-t és Satomi-t!Renjiegy őrült...Mintha lenne ott valaki más is.Egy vámpír?
|
*Azt hiszem itt az ideje,hogy belépjek-gondolta és becsukta a szemét majd amikor kinyitotta már piros volt,szemfogai megnőttek. Hírtelen kiugrott a lombok közül és Renji mögött támadt. Megragadta Renji torkát és arrébbdobta ,miközben így Satomit elengedte.*
|
Sayuri:*megérzi a hírtelen feltűnő Masashi erőt*-Ez Renji!?-tágul ki a pupillája a félelemtől-Az nem lehet...Ha ez Renji,akkor Ren...NEM!!-rohanni kezdett az erő felé
Satomi:Ez meg...mi?-motyogta
Renji:*Satomi elé ugrik,és a kezeit a lány nyaka köré kulcsolva emeli fel*-Nem hiszem el!!!-kiáltja lángoló tekintettel
Satomi:*próbálja leszedni magáról Renji kezeit,amik valójában Ren kezei*-Nem tehetek kárt benne...Az Ren-nek mégjobban fána mint neki...Nem bántom a testvéremet...-gondolta,majd Renji szorítása erősödött a nyakán
Renji:Na,mi lesz Satomi?-kérdezi gúnyosan-Nem akarsz megölni?
Satomi:*fulladozik*-Kiszedlek a bátyámból...és megöllek!!!-kiáltotta
|
Majdnem leesik a fáról a meglepettségtől.-Most...most...ez meg mi?-gondolta és leült az ágra.-Ekkora erővel simán legyőzi Renjit...remélem...addig tényleg nem fogok beleavatkozni....vagy mégis?ááá inkább nem...-gondolkozott
|
Renji és Satomi elég drva csatába kezdenek,Satomi gyesen harcol,de Renji ellen hamar kifárad.
Satomi:A fenébe...Lassulok...-gondolta miközben kikerüt egy erős rúgást,majd hátraugrott hogy egy kis időt nyerjen
Renji:Látom,már kezdessz fáradni.-mondta vigyorogva
Satomi:*Ettől a mondattól és Renji gúnyos vigyorától elpattan az agya.A szeme és a pecsétje a hasán egy pillanatra kékeszöld fénnyel világít,majd fogait kivillantva rávicsorog Renji-re.Hírtelen erős fény veszi körül,ami indenkit elvakít.Pár másodperc múlva a fény eltűnik,és Satomi már zöldes szemmel,hosszabb hullámos hajjal és kis fehér szárnyakkal áll ott*
Renji:Ez lehetetlen...!-a meglepettségtől csak suttogni tudott.Fejben visszaemlékezett arra,amikor még az ő szárnyai is kisebbek és fehérek voltak,amikr még nem fertőzte meg a lelkét a gonoszság,az irigység,a féltékenység és a rosszindulat.-Az nem lehet,hogy te...-motyogta Satomi-ra mutatva
Satomi:*meglepetten néz végig magán*
Renji:...De méis...-mondta-Te örökölted a Masashi vérvonal legnagyobb erejét.-mondta-Erre nem számítottam...-gondolta
|
Alig bírta követni,hogy mi is történik. Gyorsan felugrott egy fára és meghúzódott a sötétben.-Most nem tudok segíteni, a megfelelő pillanatban fogok támadni...-gondolta
|
[1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [Korábbi]
|