[1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [Korábbi]
Renji:Nem ismerek rád,kölyök...-mondta még mindig mosolyogva-Látod...Látod,igazam volt.Mi ketten nagyon is hasonlítunk.Sőt...Szinte egyformák vagyunk.A különbség annyi,hogy én tudom,hová tartozom.
Ren:Hírtelen kitisztul az agya,megrázza a fejét,a kard kiesik a kezéből,és hátraugrik.Nem tudja elhinni,ahogy az imént viselkedett.-Nem,nem,nem!Én nem vagyok ilyen!-fogta hírtelen mindkét kezével a fejét
Renji:A szemét forgatva eresztette le a pisztolyt,majd eldobta és Ren-hez lépdelt.-Dehgyisnem.Ez a te igazi valód,Ren,te is tudod.
Ren:Pár pillanatra lehajtja a fejét,mintha elfogadná Renji szavait és beletörődne,majd hírtelen felkapja a fejét-Tévedsz!Sosem leszek olyan,mint te!
Satomi:Feszülten figyelte őket,majd Ren tiltakozását hallvafelléegzett.-Ez az én testvérem.-gondolta kissé megnyugodva
Naomi:A keserűség már az ő szívét is megfertőzte.De Ren tényleg nem olyan,mint Renji.Erősebb és sokkal tisztább a lelke.Hiába tapad vér a kezéhez,tiszta mint a frissen esett hó.Bár én is ilyen lettem volna.-motyogta maga elé
|
Szinte tátva marad a szája a történtek láttán-Ren is képes lenne ilyen gonosszá válni-gondolkozott el majd látta,hogy Satomi is épp úgy sőt jobban le van döbbenve,mint ő. |
Renji:Főlényesen és gúnyosan vigyorogva néz fel Ren-re.-A pisztoly gyorsan elsül.Vajon lenne elég időd vágni egyet?
Ren:Akkor és ott egyáltalán nem érdekelte,hogy meghalhat,az eszét még mindig elhomályosította a düh.Nem hátrált,nem engedte le a kardot.-Milyen lenne a saját kardod által meghalni,mi Renji?-vágott vissza egy Renji-éhez nagyon hasonló vigyorral
Naomi:Most tiszta olyan,mint Renji.Ha nem szőke lenne,még össze is keverném őket messziről.-gondolta
Satomi:Ledöbben a testvérén,kigúvadt szemekkel hátrált egy lépést,mintha nem akarná vagy nem tudná elhinni amit lát.
|
Befogja a száját. Legszívesebben ugyanezt csinálta volna,mint Satomi.-Valahogy el kéne venni a fegyvert,de hogyan?-gondolkozott,kattogott az agya majd Noahra nézett és eszébe jutott egy terv |
Satomi:Ő sosem fogja megtudni,milyenés igazi apának lenni...Mi pedig sosem fogjuk metudni,milyen ha van egy igazi apánk.-gondolta
Ren:Mikor Renji-t sikerül a földre juttatnia,kiüti a kezéből a kardját,amit fel is kap és a torkának szegez,viszont Renji szinte ugyan abban a pillanatban szegez egy pisztolyt Ren fejének.
Satomi:Ren!-kiáltja,és oda akar rohanni
Renji:Maradj ott,kölyök,agy azonnal meghúzom a ravaszt!-szólt rá Satomi-ra,aki megtorpant,és az ajkát beharapva,kezét ökölbe szoríta figyelt.
|
De talán...talán lehet ő benne is feltámad néha az apai ösztön vagy hogyan is nevezik...talán féltékeny Renre...-gondolkozott miközben kezdte észrevenni,hogy fáradnak
|
Satomi:*a cipőjét nézte,miközben a földet rugdalta*-Renji mi sosem számítottunk...Csak azért akart minket,hogy erősebb legyen.-mondta
Naomi:Úgy dönt,nem fog még beleavatkozni a küzdelembe,karba tett kézzel figyel egy fa törzsének támaszkodva.
Közben Ren már kezdett fáradni,de még nem látszott rajta.Viszont lassan Renji is fáradt.
|
De miért csinálja ezt a saját fiával?-kérdezte miközben folyamatosan aggódott de ez kívülről nem is látszott |
Satomi:Ren nyugisabb fajta.Ez a hírtelen düh növeli az erejét.De enji csak játszik vele.Csak ki akarja fárasztani.Majd ha Ren elfárad,közbe kell lépni.Renji ravasz.Nagyon ravasz...-mondta
Naomi:Szegény srác...Renji velem is mindig ezt csinálta...Kifárasztott,aztán egyszerűen földrenyomott és lefogott.-gondolta,miközben a régi emlékek peregtek le a fejében
Közben Renji is megsebesítette Ren-t,aki nem törődött vele,de Satomi felmordult.
|
Mi történt vele?-kérdezte meglepetten-Hátha sikerül Rennek legyőzni-mondta |
Satomi:Nem tudom...-mondta miközben ő is Ren-éket figyelte-De sosem láttam még így küzdeni Ren-t.Sosem láttam még ilyen erősnek.
Naomi:Bambulva figyeli a küdelmet,közben az agya már egy új terven kattog.
Ren-nek sikerül megsebesítenie Renji-t,aki meglepetten bámul rá,majd nekiront,Ren kivédi é folytatódik a harc.
|
Ren!-kiáltja utána, majd aggódva nézi őket és odarohan Satomihoz.-Most mit csináljunk?-kérdezte miközben a csatát nézte
|
Ren:Ne merj a fiadnak nevezni!-kiáltotta vérvörös szemekkel,és még mielőtt Renji mozdulhatott volna,Ren nekitámadt.
Satomi:Ren!Vigyázz!-kiáltja
Naomi:Épp olyan,mint Renji fiatalon...Csak szőkében.-gondolkozik el Renji és Ren csatáját nézve
Renji:Honnan van ennek a kölyöknek ennyi ereje?-gondolta meglepetten-Talán ő is belekóstolt más vámpírokba?
|
Feláll,de nem tesz semmit. Rápillant mindenkire majd Renjin marad a tekintete. Majd visszanéz Renre.-Miért? Szegény fiának megkeserítette az életét...ez a Renji nagyon nem komplett-gondolkozik el majd Naomira néz-Egy az érdekünk. Talán ha összefognánk...-gondolkozik |
Satomi:*először Renji-t nézi,majd Naomi-ra pillant*-Vajon nekimegy a kiscsaj?Talán szövetkezni kéne vele...Viszont nem tűnik százasnak...-gondolkozik
Naomi:*hírtelen egyedül találja magát,minden követője otthagyta*-A francba ezekkel a gyáva férgekkel...-morogja maga elé
Renji:*gúnyosan vigyorogva néz rájuk*-Na?Ilyenkor mi van,he?Nem úgy volt,hogy ti itt mind meg akartok ölni?
Satomi és Naomi keze egyszerre szorul ökölbe,olyan erővel hogy beleroppan mindkettőjük ujja.
Ren:*megint fel akar állni,most nagy erőlködések árán sikerül is neki,Renji-t figyeli szinte lángoló tekintettel*
Renji:Ejnye...-mondta nevetve-Mit tettem,hogy ilyen csúnyán nézel rám,fiam?-vigyorog
|
Semmi bajom-mondja elmosolyodva majd újra Satomira néz majd Renjire. Most mi lesz?-gondolkozik és félelem ül ki az arcára |
Ren:Rendben.-mondta halkan,a kezét Pen kezére tette az arcán-Neked ugye nem lett semmi bajod?-kérdezi
Renji:Megropogtatja a nyakát és az ujjait,nyújtózkodik egyet,miközben a követői térdre borulnak előtte.Gonos vigyor ül ki a képére.
Naomi:Dühösennéz Renji-re,miközben azon gondolkodik,hogy most mitévő legyen.
Satomi:Mi lesz most velünk?-gondolkozik,miközben keze remeg a félelemtől.-Renji-hez egyre több sötét,erős és veszélyes lény gyűlik...Félek...
|
Ren!-mondja kicsit megkönnyebbült hangon és elmosolyodik, a szeme kicsit könnyes. Elkezd aggódni,amikor meglátja a fájdalmat a fiú arcán.-Inkább feküdj...-mondja és megsimítja az arcát majd Satomi felé néz
|
Ren:*nagyon lassan kinyitja a szemét*-Pen!-örül meg a lánynak,majd megpróbál felülni de nem tud,az arcára egy pillanatra kiül a fájdalom
Satomi:Ren!-kiáltja
Ren:Most ne velem foglalkoz,Satomi!-kiált oda a húgának
|
[1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [Korábbi]
|