[1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [Korábbi]
Pen: Tenfereg ossze-vissza,mar azt sem tudta merre jar. Teljesen a gondolataiba merult*
Noah: Satomi melle allt es egyik karjat a lany ele nyujtotta vedes keppen. Elmosolyodott selytelmeen:-En ugyan semmit...-mondta nyugodtan |
Miután felébredt egyböl Kenny-re nézett aki még aludt ezért elindult sétálni. |
Vinny:Nem,különben is ki vagy te,és egyáltalán mi közöd van Satomi-hoz?-nézett a fiúra,sütött róla a féltékenység Satomi:Amint meghallja a fiú hangját látszik rajta a megkönnyebbülés-Noah...-gondolta és fel lélegzett.Vinny meglepődöttségét kihasználva kirántotta a kezét,majd felpofozta Vinny-t és a kezét a szájához kapta hogy megtörölje-Soha többé ne érj hozzám!-mondta nyugodtan,de fenyegetően Vinny:Nagyon meglepte Satomi viselkedése,majd mérgesen meredt Noah-ra-Mit tettél a barátnőmmel? |
Noah:Meghallja Satomi kialltasat es elkezd futni majd egy fa mogul eloszor megnezi,hogy mi tortenik. Amikor meglattja,hogy Vinny az,egybol kiugrik a fa mogul-Engedd el!-parancsolja rideg,mely hangon.
Pen:Lassit a tempojan.-Vegul is ez nem olyan durva...de miert ma tortenik mindez?-gondolta es a setalasa vontatotta valik |
Satomi:Addig küzd amíg sikerül ellöknie magától a fiút,majd erősen pofon vágja-Hagyj békén!-kiáltja sírva Vinny:Ne csináld ezt könyörgöm!-húzta újra magához Satomi:Sosem bocsátok meg neked! |
Noah:-Nem akartam felhozni ameddig te nem emlited-mondta nagyon komolyan
Pen:Teljesen ledobbenve all majd elkapja a papirokat a fiu kezebol-En...en most megyek-rohant el
Noah:-PEN!-kialt utana de o nem figyelt. Sohajtott majd elindult hazafele Satomiek iranyaban |
Vinny:Kérlek,Satomi ne tedd ezt velem!-könyörgött a lánynak|Satomi:Hagyj békén Vinny!-kiáltott rá és el akart menni,de a fiú elkapta a kezét-Azonnal eressz el!-ránt egyet a kezén,de nem tudott szabadulni|Vinny:Nem!Soha többé nem engedlek el!-pattant fel-Szeretlek Satomi!|Satomi:Én viszont nem!-rángatta a kezét|Vinny:Magához rántja a lányt-Nem hiszek neked.-hajolt Satomi-hoz egészen közel,közben szorosan magához öleli hogy ne szabadulhasson-Tudom hogy nem tudtál azóta sem kiverni a fejedből.Legalább magadnak ne hazudj.-suttogta és megcsókolta a lányt |
Noah:-Na es mi az?-erdeklodott
Pen:-Ez...-mondta es odanyujtotta a batyjanak a papirokat
Noah:Bele-bele olvasott majd felsohajtott.
Pen:-Na?
Noah:-Igen...-mondta komolyan
Pen:Meredten nezett a batyjara*
Noah:-Azt hittem,hogy erre nem fogsz emlekezni...
Pen:-Eltitkoltad yolna?-kerdezte erotlenul |
Satomi:Az egyik padnál megáll és leül,a fejében mindenféle emlék kép cikázik az elmúlt napokból és évekből,végül Ren nem rég tett ígérete.
Vinny:Szép nyugodtan odasétál a pad mellé,Satomi nem veszi észre ezért leül mellé.
Satomi:Oldalra kapja a fejét,ahogy meglátja a fiút hátrahőköl-Vinny,te...Mit keresel itt?-suttogja remegő hangon
Vinny:Ne félj már!-húzódik oda a lányhoz,és átkarolja a vállát,de az lelöki magáról a kezét-Mi a baj?Ha az a discos eset...Akkor...Meg tudom magyarázni.Szomjas voltam,te pedig...-kezdett volna magyarázkodni de Satomi leintette és felpattant a padról
Satomi:Amit velem tettél most és a múltban az megbocsáthatatlan!Érted?Megbocsáthatatlan!-kiáltott rá könnyes szemekkel-Én szerettelek,te szemét...-motyogta szipogva
Kazuki:Odaér a kórházba,és leül Ren mellé.-Na,miújság?-kérdezi
Ren:Leah jól van.Azt mondják be kell kötni a lábát egy ideig de minden rendben lesz vele.-mondta-Na és Satomi?
Kazuki:Nem tudom...Elment sétálni.Már bezárva találtam a szobáját.-mondta
Leah:A lábát bekötözték és jobban van,de másnapig még nem erőltetheti ezért fekve kell maradnia.-Annyira félek...Mit fognak szólni,ha elmondom az igazat?-gondolta
|
Pen:-Remélem tudod, hogy magyarázatot várunk!-jelentette ki
Noah:-Inkább holnap...most amúgy is sok volt ez a nap mindenkinek, egy jó pihenés senkinek sem ártana-mondta
Pen:-Szóval te...-emelte a hangját, de Noah leintette
Noah:.-Senkit nem védek-mondta
Juliette:-Jó ötlet...én is hazamegyek-mondta ésodalépett Noahoz. Hírtelen valami ötlete támadt, de inkább nem csinált semmit-sziasztok-mondta halkan és elment
Pen:Nézte a lányt, ahogy elmegy.-Jaj majd elfelejtettem, miért kerestele!-terelte a témát, meg most jutott az eszébe
|
Satomi:Felkel az ágyból,a szekrényéből elővesz néhány ruhát és a fürdőbe megy,ahol lezuhanyzik és hajat mos.Egy szál törölközőben és egy másikkal a haján megy a konyhába inni egy kávét,ezután felvesz egy egyszerű fekete farmert és egy sötétkék pólót.Megszárította és kivasalta a haját,egy kicsit kisminkelte magát.Felkapta a fekete dzsekijét és a tornacipőjét,az ajtót kulcsra zárta és kiment a városba.-Már csak Leah hiányzott innen...Mi jöhet még?-gondolta nagyot sóhajtva
Vinny:Az egyik háztetőn ücsörgött,de megérezte Satomi illatát ezért leugrott és követni kezdte a gondolataiban elmélyedő lányt.-Végre...-gondolta,és megnyalta a száját
Kazuki:Felér a szobához,de mivel az be van zárva nem tud bemenni.Egy cetlit talál az ajtón.-Elmentem sétálni.Satomi.-olvasta fel félhangosan-Hát ez remek.Remélem nem csinál bajt.-gondolta,és elindult a kórházba
Ren és Leah:Az út további részén csendben voltak.Lett volna mondanivalójuk,de nem tudták és nem is akartak beszélni róla.A kórházban ellátták és megvizsgálták Leah-t,Ren pedig türelmesen várta hogy megérkezzen Kazuki.
|
Pen:Féltékenyen tekint Renék felé, ameddig el nem tűnnek a látóhatárából majd alig láthatóan megrázza a fejét.-Szóval hogy-hogy újra itt vagy?-kérdezte kicsit gyanakvóan a lányt
Juliette:-Erre jártam és csak beköszönni akartam...de lehet kicsit még maradok...elég érdekes ez a hely-nézett körbe
Noah:-Csak ne kapjanak össze...csak ne kapjanak össze...-kattogott az agyában
Juliette:-De kevésbé örültök nekem, mint ahogy gondoltam...-nézett a fiúra kicsitt csalódottan
Pen:-Mit hittél?Azok után, amit vele...velünk tettél?Ott hagytál minket, pedig szükségünk volt rád-csuklott el egy kicsit a hangja
Juliette:A földet nézte.-Higyjétek el, nem mentem volna el, ha nem lett volna rá jó okom...-mondta a cipőjét nézegetve
|
Kazuki:Lendületet vesz és leugrik-Ren,kérlek vidd el Leah-t a kórházba,és várj meg ott.Beszélnem kell Satomi-val.-mondta
Ren:Rendben.-mondta,és átvette a lányt Kazuki-tól,majd a kórház fele indult vele,közben vissza-vissza tekintgetett-Most úgysem tudnék meg semmit.-gondolta nagyot sóhajtva
Leah:Ő az a lány akibe belezúgtál,Ren?-kérdezi mosolyogva
Ren:Miii...Hogy...Én...-dadog eleinte de összekapja magát-Igen,szeretem,de te mégis honnan tudsz erről?-kérdezi
Leah:Hangosan felnevet
Ren:Most meg mi olyan vicces?-kérdezi kissé duzzogva
Leah:Hát te.Sosem változol.-hagyja abba a nevetést-Egy nyitott könyv vagy,Ren.-mondta mosolyogva-De ez jó.Ezt szeretem benned.
Ren:Te...Szóval te még mindig...?-kérdezi félénken
Leah:Azért ne szállj el magadtól.-horkan fel-Már rég kivertelek a fejemből.
|
Noah:Odaugrik és elszakítja Pen-t a lánytól-Nem ő tehet róla,hogy majdnem átestem...-nyugtatta Pent
Juliette: Kicsit meg van lepődve, majd megigazította a ruháját.-Igaza van Noah...én vettelek rá,hogy változzunk át és üldözzük a csajt-mondta karbafont kézzel
Pen:-Látod...csak ő tehet róla-mondja felháborodva, de kicsit lenyugodva
Noah:-Te is tudod, hogy tőlem függ, hogy mikor történik meg...-mondta és még mindig fogta a huga karjait
Pen:-Eressz el-rántotta ki a karjait és ő is karbafonta a kezeit
Juliette:-Azt hittem kicsit máshogy fogunk összefutni...és máshogy fogsz fogadni...-mondta kicsit elmosolyodva már
|
Ren:Úgy tűnik sok mindenről lemaradtam...-gondolta,miután egy lépést hátrált,nem tudta mit tegyen vagy mondjon most
Leah:Satomi jól van?-kérdezi aggódva
Kazuki:Úgy néz ki semmi baja,csak kicsit felhergelte magát.Tudod milyen. heves természete van.-mondta-De...Ha már itt tartunk azt hiszem tartozol nekem,s a többieknek is egy jó alapos magyarázattal...
Leah:Nagyot nyel-Most mi tegyek?Elmondjak mindent?-gondolta
Kazuki:Látja a lányon a kimerültséget,és hogy nehéz lenne beszélnie a dologról bármi is legyen az-De ráér.Előbb rendbe hozatjuk a lábad.
|
Noah:Vicsorogva közelít Pen felé.
Pen:Nem hátrál egy lépést sem. A szemfogai is kezdenek megnőni. A szemei pirosan izzanak.
Noah:Hírtelen abbahagyja a vicsorgást, megrázta a fejét és visszaváltozott emberré.
Pen:A szemfogai visszaalakulnak és a szeme is újra a régi.
Noah:Lesütött fejjel áll.-Pen...én...én...sajnálom-mondta halkan
Pen:Karba fonja a kezét.-Noah...vigyáznod kell!-mondta és kissé haragudott a testvérére.
Juliette:-Jól...-mondta és végigmérte a fiút majd újra Noahékat nézte.
Pen:Lenézett Juliettékre.-Juliette?-lepődött meg és hírtelen elöntötte a méreg. Egy pillanat alatt a lánynál volt és két kézzel megmarkolva a felsőjét egy fának lökte.-Te tehetsz róla, hogy Noah majdnem átesett!-szinte sziszegte
|
Ren:Hátrál egy lépést,majd leugrik Juliette-hez-Jól vagy?-kérdezi
Kazuki:Egy lépést ő is hátrá,de nem ijed meg nagyon Lea-val ellentétben,aki ijedten,félve bújt hozzá.
Leah:Kazuki...-suttogja ijedten
Kazuki:nyugi,nem lesz semmi baj.-mondta,közben Pen-t és Noah-t figyelte
|
Noah:Leloki magarol a lanyt,majd felall es vicsorogva nez a tobbiekre.
Juliett:Egy fanak esik es onnan a foldre. Visszavaltozott emberre es feltapaszkodott. Kicsit fajt neki az eses de nem mondott semmit.-Oh jaj...-gondolta
Pen:Odaer majd meglatja a batyjat-Noah!-kialt ra es odaugrik hozza a tobbiek ele.-Noah!Terj eszhez!-mondta neki erejesen es melyen a szemeibe nezett. A sajat szeme is izzott. |
Renji:Halkan,de rendkívül gúnyosan felnevet.-Még találkozunk.-mondta,ezután egyszerűen eltűnt,mint nemrég Vinny
Leah:Elment...-gondolta,de nem nyugodott meg-Nem fogja ennyiben hagyni.Nem fog elengedni...Soha nem fogok megszabadulni tőle.-gondolta
Kazuki:Francba...-gondolta-Már megint csakúgy eltűnt,és...Már megint alig tudtam felvenni vele a harcot.-gondolta,majd a két farkasra nézett-Minden rendben?-kérdezi
Ren:Odaér,de Renji addigra mr eltünt.-Fenébe...Meglépett.-gondolta-Midenki jól van?-kérdezi
|
Pen:Elmosolyodott es o rendesen ment ki az ajton majd rohanni kezdett abba az iranyba, amerrol erezte a batyjat. Aztan a tobbieket is megerezte es jobban kezdett futni.
Noah:Szinte elvesztve a fejet akart Renjinek ugrani,de Juliette visszavaltozva farkassa ele ugrott.
Juliette:-Eleg Noah...ha nem allitom meg akkor abbol meg baj lesz-gondolta es tetwperte a foldre a fiut es erossen szoritotta lefele a mancsat,mert a fiu ki akart szabadulni. |
[1151-1132] [1131-1112] [1111-1092] [1091-1072] [1071-1052] [1051-1032] [1031-1012] [1011-992] [991-972] [971-952] [951-932] [931-912] [911-892] [891-872] [871-852] [851-832] [831-812] [811-792] [791-772] [771-752] [751-732] [731-712] [711-692] [691-672] [671-652] [651-632] [631-612] [611-592] [591-572] [571-552] [551-532] [531-512] [511-492] [491-472] [471-452] [451-432] [431-412] [411-392] [391-372] [371-352] [351-332] [331-312] [311-292] [291-272] [271-252] [251-232] [231-212] [211-192] [Korábbi]
|